J�t�kszab�lyok

A go alapszab�lyai annyira egyszer�ek, hogy Jap�nban m�r �vod�s korban tan�tj�k a j�t�kra a gyerekeket. Ez azonban kor�ntsem jelenti, hogy a j�t�k maga is egyszer�. Ellenkez�leg: tartalmas szellemi j�t�k, amelyben a gondolkod�s, a kombin�ci�s k�szs�g �s a strat�giai tud�s egyar�nt d�nt�. Egy go-j�tszma lehets�ges vari�ci�inak sz�ma 10⁷⁵⁰ , ehhez m�g az univerzumban tal�lhat� atomok sz�ma sem m�rhet�.

�ltal�nos szab�lyok

A j�t�kot egy 19x19-es t�bl�n j�tssz�k, azonban nem a mez�kre, hanem a vonalak keresztez�d�seire teszik a k�veket. Hagyom�nyosan s�t�t kezd, �s a neki jobb fels� sarokban szok�s kezdeni. (Ennek a hagyom�nynak az oka, hogy a mester, az er�sebb, a feh�r, �s a neki k�zeli sarokba helyezi a tanul� a kezd� l�p�st tiszteletb�l. Ez azonban t�nyleg csak hagyom�ny, nem r�sze a hivatalos szab�lyoknak.) Ezut�n feh�r �s fekete felv�ltva l�p. A l�p�s egy k� lerak�s�b�l �ll egy tetsz�leges �res poz�ci�ba (kiv�telt k�peznek bizonyos �n. „halott” helyek).

Fogolyszerz�s �s kapcsolatos szab�lyok

1. �bra: Egy „egym�snak fesz�l�” feh�r �s fekete alakzat. A kis pontok a csoportok „�leteit” mutatj�k.

2. �bra: Fogolyszerz�s, az 1. k�pen fekete csoport �leteinek sz�ma 1 (ld. „A”), ha feh�r ezt elveszi (ld. 2. k�p, „+”), akkor a fekete csoportot k�rbeker�tette, �s leveszi �ket, fogolly� v�lnak.

3. �bra: A ko-szab�ly

A k�veket nem mozgatj�k let�tel ut�n, legfeljebb mint halottak, leker�lnek a t�bl�r�l. A halott, vagy fogoly k�vek fogalm�nak meg�rt�s�hez defini�lni kell n�h�ny m�s dolgot is. Egy k� �leteinek sz�ma annyi, amennyi a 4 szomsz�dos mez� k�z�l szabad. (A t�bla sz�l�n term�sztesen 3, a sarokban pedig 2 szomsz�dos mez� van csak.)

Egy csoport olyan k�vek halmaza, amelyek 4-szomsz�dosan -- azaz vonalak ment�n -- �ssze�rnek. Az 1. �br�n a feket�nek egy csoportja van, de a feh�rnek k�t csoportja, hiszen csak „�tl�san” vannak �sszek�tve. Fontos fogalom egy k�, vagy csoport �leteinek sz�ma, amely a szomsz�dos szabad mez�k sz�ma (l�sd 1. �bra). Egy k� vagy egy csoport akkor lesz halott vagy fogoly, ha „�leteinek” sz�ma 0, azaz k�rbe van ker�tve a 4-szomsz�ds�gi �rtelemben (l�sd 2. �bra). A halott csoportok leker�lnek a t�bl�r�l, amikor meghalnak, �s az ellenf�l foglyai lesznek. Azokra a helyekre szabad l�pni, ahol a l�p�s ut�n -- teh�t az ellenf�l esetleges le�t�tt k�veinek lev�tele ut�n -- van a most lerakott k�nek �lete. (Persze ha a k� egy csoport r�sze, akkor a csoportnak kell legyen �lete.) �ngyilkos l�p�s teh�t nincs.

El�fordulhat a 3. �br�n l�that� szitu�ci�. Feh�r ekkor l�phet B18-ra, hiszen ezzel a C18-on lev� fekete k�vet leveszi �s ez�ltal lesz egy �lete. Ezzel az el�bbihez hasonl� helyzet alakulna ki, azaz fekete egy l�p�ssel levehetn� feh�r im�nt lerakott k�v�t. Ezzel persze pontosan vissza�llna a kiindul�, k�t l�p�ssel azel�tti helyzet.

Ez ut�bbi eset elker�l�s�re van az �n. ko-szab�ly, amely megtiltja, hogy fekete azonnal, a k�vetkez� l�p�sben visszavegye a feh�r k�vet. (A pontos szab�ly �gy sz�l, hogy nem �llhat el� a k�t l�p�ssel el�bbi helyzet.) Ugyanakkor egy l�p�ssel k�s�bb fekete m�r vissza�thet, �gy a folyamatos csiki-csuki helyett egy �n. ko-harc alakul ki, ahol a csiki-csukik k�zben a t�bla m�s r�sz�n folynak harcok.

A j�t�k c�lja �s ki�rt�kel�se

A j�t�k c�lja min�l t�bb ter�let �s fogoly gy�jt�se. A k�rbeker�tett ter�letek r�cspontonk�nt �rnek egy pontot, �s a foglyok k�venk�nt egy pontot. Id�ig egyszer�ek a szab�lyok, de az nem egyszer�, hogy mi sz�m�t k�rbeker�tett ter�letnek. Ez �gyben is a szakirodalomhoz kell fordulni. A ki�rt�kel�snek ezen k�v�l van m�g egy k�nai szab�lya is, amely �ltal�ban azonos eredm�nyt ad a jap�nnal, de bizonyos ritka esetben k�l�nb�zhet. A jap�n szab�ly elterjedtebb: nem csak Jap�nban, hanem Eur�p�ban is e szerint szoktak sz�molni. Hogy melyik szab�ly a jobban �rthet�bb, az vitatott, mindkett�nek lehetnek el�nyei �s h�tr�nyai.