A j�t�k eszk�zei

A go k�vek tart�ja, a go-ke.

Trad�cion�lis go t�bla, fonott go-kevel.

Az a bizonyos „profi” l�p�sm�d.

B�r a go j�t�k viszonylag egyszer� eszk�z�kkel is j�tszhat�, a go j�t�khoz �ltal�ban hozz�tartozik egy kis hagyom�nytisztelet, �s �gy bizonyos fajta k�szletek tiszteletben tart�sa.

A hagyom�nyos „g�t�bla”, jap�nul goban, egy 15-20 cm vastag kem�nyfa t�mb, amely saj�t l�bakon �ll.
A legnemesebb g�t�bla kaja-f�b�l (Torreya nucifera) k�sz�l. Ahhoz, hogy a fa t�rzs�b�l ki lehessen alak�tani a legfinomabb min�s�g� t�bl�t, 500-700 �ves f�t kell felhaszn�lni, amit feldolgoz�s el�tt 20-30 �ven kereszt�l sz�r�tottak.

A j�t�kosok az �n. tatami sz�nyegen t�rdelnek. A k�veket (go-ishi) egy szint�n kem�nyfa tart�ban (go-ke) tartj�k. A feh�r k�veket kagyl�b�l, a fekete k�veket pal�b�l k�sz�tik, �s nagyon sim�k. Ezen nyersanyagokkal Jap�n nem rendelkezik az ig�nyhez m�rhet� mennyis�gben, emiatt az ilyen k�szletek ritk�k, �s dr�g�k.

A klubokban �s versenyeken, ahol nagy sz�m� k�szletet kell biztos�tani, emiatt olcs�bb k�szleteket haszn�lnak, amelyek f�b�l k�sz�lnek, de csak 2-5 cm vastagok, a k�vek pedig festett �vegb�l, a m�g olcs�bbak m�anyagb�l vannak. A m�anyag k�vek j�val k�nyebbek, ami nem el�ny�s. A go-kek f�b�l vannak, vagy m�g egyszer�bben m�anyagb�l.

A t�bla r�csozata hagyom�nyosan 1.5 shaku hossz� �s 1.4 shaku sz�les (455 mm x 424 mm), a sz�l�n egy s�vval, hogy a sz�ls� pontokra is lehessen k�veket elhelyezni. A kezd�knek a t�bla nem pontosan n�gyzet volta meglep�: az ar�nya 15:14-hez. K�t indokot szoktak erre adni. Az els�, hogy ha a j�t�kos a t�bla el�tt �ll, akkor az �tlagos l�t�sz�g mellett egy olyan r�vid�l�s van, amit ez az ar�ny j�l kompenz�l. A m�sik, hogy a jap�n kult�ra egyszer�en nem tartja eszt�tikusnak a t�ls�gosan szimmetrikus alakzatokat.

A hagyom�nyos k�vekn�l a fekete k�vek kicsit nagyobbak a feh�rekn�l, ez val�sz�n�leg szint�n egy optikai effektus kompenz�l�s�ra van: a feh�r k�vek nagyobbnak l�tsz�dnak. A k�tart�k lapos szf�rikus alak�ak, a tetej�k k�nnyen ny�lik, �s felford�tva szokt�k letenni, hogy a fogoly k�veket gy�jts�k benne.

A halad�bb j�t�kosok hamarosan megtanulj�k a go k�vek letev�s�nek m�v�szet�t is (ld. �bra). Ugyanis �szt�n�sen a mutat� �s h�velyk ujjunkkal fogunk meg egy k�vet, azonban a „szakszer�” elhelyez�s a t�bl�n mutat� �s k�z�ps� ujjal t�rt�nik. Ennek is megvan az oka: �gy lehet a k�vet legk�nyelmesebben elhelyezni egy k�vel s�r�n megrakott r�szre.

Sokan a k�vek �ltal keltett zajt is fontosnak tal�lj�k. A hagyom�nyos go t�bl�knak az alj�n egy piramis alak� �reg van faragva, hogy egy sz�p kong�bb hangot adjon, amikor a k�veket lerakj�k. Ugyanakkor ez a t�bla h�t�gul�sakor is seg�ts�g. Egy t�bla ann�l �rt�kesebb, min�l r�gebbi �s min�l patin�sabb: azaz ez esetben, ha vannak rajta karcol�sok �s foltok.