Go elm�let

A go elm�let�t term�szetesen m�g �sszefoglalni sem lehet egy ilyen sz�cikkben, hiszen szakk�nyvek t�megei sz�lnak r�la. Itt csak a taktikai meggondol�sok n�h�ny �ltal�nos jellemz�j�t mutatjuk be, amely a j�t�k jellemz�s�hez �rdekes lehet.

Taktika

H�rom profi j�t�kos amat�r�ket n�z, amint egy �n. �let-hal�l probl�m�t elemeznek. Az asztal v�g�n egy speci�lis go-�ra

1. �bra: Fekete ezen alakzata nem vehet� le, �l�, mivel k�t "szeme" van A19-en, �s C19-en. Feh�rnek egyszerre kellene bel�pnie a k�t szembe ahhoz, hogy levegye, ami nem lehets�ges.

A „csoport” 4-es �sszek�ttet�s �rtelemben v�ve a fogolyszerz�s defini�l�s�n�l fontos fogalom, taktikai szempontb�l t�bb csoport egy alakzatot k�pezhet. Fontos k�rd�s egy alakzat �lete, vagy hal�la. �ltal�noss�gban egy alakzat akkor �l�, ha van legal�bb k�t �n. „szeme”, azaz k�t k�rbeker�tett lyuk benne (ld. 1. abra). A k�t szem lehet bonyolultabb m�don is kialak�tva, aminek pontos szab�lyai m�r a halad� go-tudashoz tartoznak. A j�t�kosok bizonyos beker�tett alakzatok �let-hal�l feladatait is gyakorolj�k (ld. k�p); az ilyen feladatokban az a k�rd�s, hogy a m�r beker�tett alakzatban l�pegetve az hogyan tehet� k�t szemes �l� alakzatt�, vagy ez hogyan akad�lyozhat� meg.

A sakkt�l elt�r�en a g�ban a t�bla m�rete miatt jellemz�bb az, hogy a t�bla k�l�nb�z� r�szein, egym�st�l nagyj�b�l k�l�nb�z� mint�k, alakzatok, k�zdelmek alakulnak ki. Az ilyen mint�kban a legjobb vari�ci�kat „joseki” n�ven nevezik. A halad�bb j�t�kosok ilyeneket fejb�l tudnak. Ezek �jrafelhaszn�lhat� mint�k. Hasonl�an vannak k�l�nb�z�, er�snek sz�m�t� konstell�ci�k, �s bizonyos, gyeng�nek sz�m�t� alakzatok.

Az igaz�n er�s j�t�kosokn�l a t�bla k�l�nb�z� sarkaiban lev� alakzatok m�r nem f�ggetlenek egym�st�l. N�luk az is sz�m�t, hogy egy bizonyos k� egy ponttal err�bb vagy arr�bb van let�ve a t�bla m�sik sark�ban l�v� joseki-mint�hoz viszony�tva. Att�l er�sebb j�t�kosok, hogy ilyen apr�s�gokat is figyelembe vesznek. (l�sd: Strat�gia)

Egy m�sik m�g taktikainak sz�m�t� k�rd�s, a t�bb csoportb�l �ll� alakzatok, illetve az egym�shoz k�zeli alakzatok sz�tv�g�sa. Ennek is vannak k�l�nb�z� mint�i.

Egy (k�zepes szint�) j�tszma els� 60 l�p�se

Strat�gia

1. �bra: Egy �n. joseki, ami fekete, illetve feh�r oldal�r�l is az ide�lis l�p�seket tartalmazza egy bizonyos esetre. Ezt a joseki p�ld�ul sokszor el�fordul a j�t�kok sor�n a t�bla mind a n�gy sark�ban, k�tf�le ir�nyban is.

2. �bra: Egy �n. mojo. Az A19-E19-E15-C12-C19 ter�let m�r feket�nek sz�m�that� profi j�t�kosokn�l. (Az utols�, feh�r k�r�s l�p�s feletti alakzat egyben egy h�res sz�p alakzat is.)

A sakkhoz hasonl�an a j�t�k megnyit�sra (fuseki) k�z�pj�t�kra, �s v�gj�t�kra bonthat�.

A fuseki sor�n a halad� j�t�kosok taktik�j�ban az figyelhet� meg, hogy a t�bla k�l�nb�z� strat�giai pontjain pr�b�lnak k�veket elhelyezni, sz�tsz�rt alakban, nem jellemz� egy-egy ter�let k�zvetlen elfoglal�sa. El�bb f�k�nt a sarkokra, azt�n a t�bla sz�leire ker�lnek k�vek, a t�bla k�zepe ink�bb a k�z�pj�t�kban ker�l „feloszt�sra”. Ezek a kezdeti, strat�giai k�vek �ltal�ban „t�bbfunkci�sak”. Jelezhetik bizonyos ter�letek feletti ir�ny�t�s �tv�tel�nek sz�nd�k�t, de egy t�mad�s eset�ben el�fordulhat, hogy az egyik kisebb ter�letr�sz helyett egy m�sik ker�l elfoglal�sra. Err�l a j�t�kban a k�zdelmek sor�n sz�letik d�nt�s.

A k�z�pj�t�kban a feleknek m�r vannak bizonyos alapter�letei, l�teznek alapmint�zatok, de a t�bla k�zepe m�g nincs felosztva. A j�t�kosok k�z�pj�t�k k�zdelm�ben a fuseki alatt kialakult er�viszonyokhoz k�pest t�bb ter�letet pr�b�lnak elfoglalni, az ellenf�l hib�it kihaszn�lva elvenni ter�leteket, elfoglalni k�veket.

A v�gj�t�kban �ltal�ban a nyitott kisebb r�sek bez�r�sa t�rt�nik meg. Versenyj�tszm�ban ilyenre rendszerint akkor ker�l sor, ha p�r pontos k�l�nbs�g l�tszik a k�t j�t�kos k�z�tt, teh�t minden egyes pontn�l sz�m�t, hogy hova ker�l. Ilyenkor az is d�nt� lehet, hogy ki tudja �gyesebben lez�rni a ter�let�t. Nagyobb ar�ny� vezet�s eset�ben viszont sok j�tszm�t feladnak, �gy v�gj�t�k nincs is.

A j�t�k menet�ben jellemz�, hogy egy j�t�kos el�nye lehet ter�let, vagy lehet �n. potenci�l, azaz alakzatai er�ss�g�nek el�nye a m�sik j�t�kossal szemben. A potenci�l �s a ter�let �ltal�ban konvert�lhat� egym�ssal: j� j�t�kmenettel egy potenci�l ter�lett� konvert�lhat�, illetve ter�leth�tr�ny helyes v�dekez�s mellett csak potenci�lveszt�ssel hozhat� be. �gy a k�l�nb�z� helyes j�t�kmenetekben jellemz� egy egyens�ly: mindig valamit valami�rt cser�lnek a j�t�kosok. Van tov�bb� �n. potenci�lis ter�let, avagy befoly�s; a nem kezd� j�t�kosok a ter�leteiket el�sz�r csak pontenci�lisan szerzik meg. A bal oldalon l�that� h�res, �n. „Shusaku f�lpir�t� l�p�se” is ilyen: t�bb oldalra hat� befoly�st, potenci�lis ter�letet jelent.

A j� go j�t�kra m�s szempontb�l is jellemz� a kiegyens�lyozotts�g. A go ebben hasonl�t a m�v�szetekhez: fontos az intu�ci�, „�rezni” kell, hogy mi a helyes egyens�lya a t�mad�snak, v�dekez�snek, ter�letnek, potenci�lnak; mi a helyes egyens�ly a t�bla k�l�nb�z� r�szeinek birtokl�s�ban.

Amikor a j�t�kosok a go elm�let�r�l besz�lgetnek, gyakran haszn�lnak jap�n szavakat. Nem csak az�rt, mert ezek szakszavak, hanem az�rt is, mert a keleti gondolkod�s teljesen elt�r� fogalmakat alkotott, amelyek nyugati nyelvekre nem ford�that�ak le megfelel�en; egyszer�en nincs hasonl� fogalmunk. Ilyen szavak pl. a "sente", „joseki”, „aji”, „mojo”, „sabaki”.

A "joseki" egy olyan j�t�kminta, ami a megnyit�sokhoz hasonl�t, de a t�bl�n t�bbsz�r lej�tszhat� ugyanolyan t�pus� kezd��ll�s eset�n (ld. 1. �bra). Halad� j�t�kosok sok ilyen mint�t tudnak fejb�l, de minden esetben �rdemes rugalmasan v�logatni k�zt�k, illetve v�ltoztatni ezeket a k�rnyezet mint�j�nak megfelel�en.

A "mojo" olyan laza, n�h�ny k�b�l �ll� alakzat, amely ter�letig�nyt jelez (ld. 2. �bra). A 2. �bra mojoja gyakorlatilag a fekete ter�lete. Vannak enn�l laz�bb mojok is, amelyek nem biztosan sz�m�that�ak ter�letnek, hanem be lehet hatolni, "reduk�lni" lehet �ket. Ennek is meg van a "tudom�nya". Egy mojo megt�mad�s�nak a t�mad� f�l r�sz�r�l meg lehet az �ra, p�ld�ul legyeng�lhet vagy a t�mad� csoport menek�lni k�nyszer�lhet, �gy a ter�let elveszt�se m�shol megt�r�l. A profi j�t�kosoknak tudniuk kell m�rlegelni az ilyen helyzeteket �s dilemm�kat.

A "sente" azt jelenti, hogy egy j�t�kos �gy tett el�ny�s l�p�st, hogy arra az ellenf�lnek v�dekez� l�p�ssel "kell" v�laszolnia. Ez magyarul azt jelenti, hogy "akin�l a sente van", az a kezdem�nyez�, akt�v f�l, az ir�ny�t.

A go elm�letre jellemz� �ltal�nos �rdekess�g, hogy ezen taktikai, strat�giai k�rd�sekre sz�l�smond�sok vannak. Ezek olyan ir�nyelvek, aj�nlatok, szab�lyszer�s�gek, heurisztik�k, amelyek �ltal�ban igazak. P�ld�ul: "�ldozz fel egy k�vet a sente-�rt!" (Egy k� (ha nem kulcsfontoss�g�), kevesebbet �r, mint a kezdem�nyez�s.) vagy "Az ellenfeled l�p�s�re v�laszolj!". Ugyanakkor vannak kiv�telek, �s a mesterek szintje ott kezd�dik, amikor m�r ezeken a sz�l�smond�sokon is t�ll�pnek. Probl�ma akkor mer�l fel, amikor k�t heurisztika ellenkez� dolgokat javasol egy �ll�sban. Ilyenkor a j�t�kosnak kell eld�ntenie, melyik a fontosabb. P�ld�ul az itt le�rt k�t sz�l�smond�s is ellentmond egym�snak, �s a j�t�kosnak kell eld�ntenie, hogy ha egy k�v�t fenyeget�s �ri, akkor v�laszoljon a m�sodik szab�ly �rtelm�ben, vagy hagyja ott, mert l�nyegtelen, az els� szab�ly �rtelm�ben.

Shusaku h�res, �gynevezett f�lpir�t� l�p�se. Magyar�zatul l�sd. [[1]]